Április - Szent György hava
1. Április bolondja
A népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. A rászedett személy az április bolondja.
Több országban elterjedt szokás. Eredete nem tisztázott. Talán a bolondos áprilisi időjárásból ered. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly egy rendeletéből ered. 1564-ben az új esztendőt április 1-ről január 1-re tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.
Csúfolódós versike:
"Április bolondja
Felmászott a toronyba
Megkérdezte, hány óra
Fél tizenkettő
Bolond ez a kettő."
Április 6. Irén napja
Ha esik, szűk lesz az esztendő.
Április 12. Gyula napja
Az év századik napja. A tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, az ólakat, kiűzik a férgeket. Ilyenkor a teheneket, lovakat is leöntötték, lemosták vízzel.
Április 14. Tibor napja
Népi megfigyelés szerint ezen a napon szólal meg a kakukk és a pacsirta. Ha erre a napra kizöldül a rét, jó szénatermésre lehet számítani, - így tartják Muravidéken.
Április 24. Szent György napja
Ősi tavaszkezdő nap, az állatok kihajtásának ideje. A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét e naptól számítja.
Az ehhez kapcsolódó szokások:
- Az állatok első kihajtása
- Pásztorok, béresek szegődtetése
- Juhbemérés (Kalotaszeg) Ekkor állapítják meg a lemért tejmennyiség alapján, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.
A naphoz kapcsolódik számos hiedelem. Az esztendő egyik legjelentősebb gonoszjáró napja. A gonosz lelkek távoltartására tüskés ágakat tűztek az ajtókra, fokhagymával kenték be az ajtófélfákat, ablakokat.
Ha a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás.
Ha eső nincs György-nap előtt, sár lepi el a legelőt.
Aki Szent György előtt, dörgéskor megheverkőzik a fűben, nem lesz derékfájása.
Szent György napján elszárad a ló, akit befognak.
Szent György után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet.
Április 25. Márk napja
Búzaszentelés napja. Mise után a hívek kereszttel, lobogókkal kivonultak a határba, ahol a pap megszentelte a vetést. Mindenki vitt haza magával a megszentelt búzaszálakból, melyeknek gonoszűző erőt tulajdonítottak. A megszentelt búzaszálat az imakönyvbe tették és rontásűzőnek hitték.
Ha megszólal a béka, jó termés lesz.
Szent Márk napján nem szabad dolgozni sem mezőn, sem kertben, mert másképp nem lesz istenáldás.
Áprilisban hét tél, hét nyár (= szeszélyes időjárás).
Áprilisi esőzés kergeti a fagyot.