Karácsonyi versek

B. Radó Lili: Mit üzen az erdő?

Víg ünnepre készülődünk,
esteledik már.
Szobánkban a szép fenyőfa
teljes díszben áll.
Zöld ágain kis csomókban
puha vattahó,
tűlevél közt víg aranyszál,
fel-felcsillanó.
Itt is csillog, ott is ragyog,
mint a napsugár,
s csilingelő csöpp csengettyű
édes hangja száll,
akárcsak az erdőben a
dalos kis madár.
Csitt csak! Figyeld mit is suttog
szép fenyőfánk most neked?
-Halló itt az erdő beszél!
Sürgős fontos üzenet:
Kívánunk ma mindenkinek
szép fenyőfa ünnepet!

Fésűs Éva: Álmodik a fenyőfácska

Álmodik a fenyőfácska
odakinn az erdőn.
Ragyogó lesz a ruhája,
ha az ünnep eljön.
Csillag röppen a hegyre,
gyertya lángja lobban,
dallal várják és örömmel
boldog otthonokban.
Legszebb álma mégis az, hogy
mindenki szívébe,
költözzék be szent karácsony
ünnepén a béke.

Fésűs Éva: Karácsonykor

Karácsonykor
fényesek a felhők,
csillagokból
horgol a tél kendőt.
Ráteríti
hegyek tetejére,
fenyőágnak
jégrojtos a vége.
Karácsonykor
mindenki varázsol,
meglepetés
bújik ki a zsákból.
Szekrényeknek
titkos rejtekéből,
édesapám
legmélyebb zsebéből.
Karácsonyra
kalácsot is sütnek,
nincsen ennél
izgalmasabb ünnep!
Ajándékot én is
készítettem,
amíg készült
majdnem tündér lettem!

Pálfalvi Nándor: Karácsony

Karácsony ünnepén
az a kívánságom.
Legyen boldog mindenki
ezen a világon.
Itt is, ott is mindenütt
legyen olyan béke,
mint amilyen bent lakik
az emberek szívébe.

Sarkady Sándor: Kérlelő

Fenyő ága
hósugárban,
mire vársz a
hófúvásban?
Hideg az a
kristálybunda,
gyere haza
kisházunkba.
Karácsonyfám
te lehetnél,
gyertyalángnál
melegednél.

Dsida Jenő: Itt van a szép karácsony

Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi finom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?

Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.

Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhítat
minden szívet átitat.

Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.

Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

1929

Ady Endre: Kis, karácsonyi ének

Tegnap harangoztak,
Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok
Gyémánt-havat hoznak.

Szeretném az Istent
Nagyosan dicsérni,
De én még kisfiú vagyok,
Csak most kezdek élni.

Isten-dicséretre
Mégiscsak kiállok,
De boldogok a pásztorok
S a három királyok.

Én is mennék, mennék,
Énekelni mennék,
Nagyok között kis Jézusért
Minden szépet tennék.

Új csizmám a sárban
Százszor bepiszkolnám,
Csak az Úrnak szerelmemet
Szépen igazolnám.

(Így dúdolgattam én
Gyermek-hittel, bátran,
1883
Csúf karácsonyában.)

József Attila: Betlehemi királyok

Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta - biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem!

Istenfia, jónapot, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél,
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.

Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecseny király.

Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!

1929. dec.

Weöres Sándor: Suttog a fenyves

Suttog a fenyves, zöld erdő,
Télapó is már eljő.
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.
Tél szele hóval, faggyal jő,
Elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő,
Húzza-rázza hűs szellő.
Suttog a fenyves, zöld erdő,
Rászitál a hófelhő.
Végire jár az esztendő,
Cseng a fürge száncsengő.

Weöres Sándor: Száncsengő

Éj-mélyből fölzengő
-- Csing-ling-ling -- száncsengő.
Száncsengő -- csing-ling-ling --
Tél öblén halkan ring.
Földobban két nagy ló
-- Kop-kop-kop -- nyolc patkó.
Nyolc patkó -- kop-kop-kop --
Csönd-zsákból hangot lop.
Szétmálló hangerdő
-- Csing-ling-ling -- száncsengő.
Száncsengő -- csing-ling-ling --
Tél öblén távol ring.

Weöres Sándor: Szép a fenyő

Szép a fenyő télen, nyáron
Sose lepi dermedt álom
Míg az ágán jég szikrázik
Üde zöldje csak pompázik.

Nagykarácsony immár eljő,
Érkezik az új esztendő
míg a mező dermed, fázik,
a zöld fenyves csak pompázik.

Karácsonyi mondóka

Karácsonyi csengő vagyok,
csilingelek az ágon,
örüljetek megérkezett
Télországból Karácsony.

Ó, gyönyörüszép

Ó, gyönyörüszép, titokzatos éj!
Ég szemű gyermek, csöpp rózsalevél.
Kisdedként az édes Úr
Jászolában megsimul
Szent Karácsony éjjel!
Ó, fogyhatatlan, csodálatos ér!
Hópehely, ostya, csöpp búzakenyér.
Benne, lásd, az édes Úr
Téged szomjaz, ráborul,
Egy világgal ér fel!

Mennyből az angyal

Mennyből az angyal lejött hozzátok, pásztorok!
Hogy Betlehembe sietve menvén lássátok, lássátok.
Istennek fia , aki született jászolban, jászolban,
Ő leszen néktek üdvözítőtök valóban, valóban.
Mellette vagyon az édesanyja, Mária, Mária.
Barmok közt fekszik, jászolban nyugszik szentfia, szentfia.
El is menének köszöntésre azonnal, azonnal,
Szép ajándékot vivén szívükben magukkal, magukkal.

Kiskarácsony

Kiskarácsony, nagykarácsony,
kisült-e már a kalácsom?
Ha kisült már, ide véle,
Hadd egyem meg melegébe!
Jaj, de szép a karácsonyfa!
Ragyog rajta a sok gyertya!
Itt egy szép könyv ott, egy labda!
Jaj, de szép a karácsonyfa!
Béke szálljon minden házra,
Kis családra, nagy családra!
Karácsonyfa fenyőága,
Hintsél békét a világra! Kis fenyőfa, nagy fenyőfa,
kisült-e már a malacka?
Ha kisült már, ide véle,
Hadd egyem meg melegébe!

Dicsőség

Dicsőség mennyben az Istennek!
Dicsőség mennyben az Istennek!
Az angyali seregek vígan így énekelnek:
Dicsőség, dicsőség, Istennek!
Békesség földön az embernek!
Békesség földön az embernek!
Kit az igaz szeretet a kis Jézushoz vezet,
Békesség, békesség embernek!

Pásztorok, pásztorok

Pásztorok, pásztorok örvendezve
Sietnek Jézushoz Betlehembe;
Köszöntést mondanak a kisdednek,
Ki váltságot hozott az embernek.
Angyalok szózata minket is hív.
Értse meg ezt tehát (tehát ezt) minden hü szív;
A kisded Jézuskát mi is áldjuk,
Mint a hív (hü) pásztorok magasztaljuk.
Üdvöz légy, kis Jézus, reménységünk,
aki a váltságot hoztad nékünk,
meghoztad az igazság világát,
megnyitád Szentatyád mennyországát.
Dicsőség, imádás az Atyának,
érettünk született szent fiának,
és a vigasztaló szentléleknek:
Szentháromságban az egy Istennek!

Ó szép fenyő 1.

Ó, szép fenyő, ó, jó fenyő, hűséges a te lombod!
Te zöld vagy nem csak nyáron át, de télen is, ha hó leszáll.
Ó, szép fenyő, ó, jó fenyő, hűséges a te lombod!

Ó szép fenyő 2.

Ó, szép fenyő, ó, szép fenyő, oly kedves minden ágad!
Ó, szép fenyő, ó, szép fenyő, oly kedves minden ágad!
Te zöld vagy, míg a nyár tüzel, és zöld, ha téli hó föd el.
Ó, szép fenyő, ó, szép fenyő, oly kedves minden ágad!
Ó, szép fenyő, ó, szép fenyő, oly kedves minden ágad!
Ó, szép fenyő, ó, szép fenyő, oly kedves minden ágad!
Te fácskád áldott ünnepén hány boldog álmot láttam én!
Ó, szép fenyő, ó, szép fenyő, oly kedves minden ágad!
Ó, szép fenyő, ó, szép fenyő, kis ágad mit súg nékem?
Ó, szép fenyő, ó, szép fenyő, kis ágad mit súg nékem?
Ki hittel él, ki nem inog, az mindig újra győzni fog!
Ó, szép fenyő, ó, szép fenyő, oly kedves minden ágad!

Csendes éj 1.

Csendes éj, drága szent éj,
Mindennek álma mély
Nincs fönn más, csak a drága szent pár,
Várja gyermeke alszik-e már,
Küldj le rá álmot nagy ég!
Küldj le rá álmot nagy ég!
Csendes éj!
Örvendj szív, bízva élj!
Isten gyermeke áldva néz rád,
hív az óra ,mely víg reményt ád,
Jézus a földre szállt!
Jézus a földre szállt!
Csendes éj!
Csendes éj, drága szent éj,
Pásztor nép gyorsan kélj,
Halld az angyali alleluját,
Szállj itt zengve, s a távolon át:
Üdvhozó Jézusunk él!
Üdvhozó Jézusunk él!
Csendes éj!

Csendes éj 2.

Csendes éj, szentséges éj!
Mindennek álma mély,
ám még éber az ájtatos pár,
fürtös Kisded ó, Téged csodál.
Ringasson égi derű...
Ringasson égi derű...
Csendes éj, szentséges éj!
Pásztor nép, nagy hír kél!
Hallod az angyali halleluját?
Visszhangzón zengi a messzi világ:
Krisztus az üdvözítő!
Krisztus az üdvözítő!
Csendes éj, szentséges éj!
Jó ember már ne félj:
Üdvvel kondul ez az óra neked!
Bájos gyermek szája nevet,
Ő az, a mennyei úr!
Ő az, a mennyei úr!

Nagykarácsony éjszakáján...

Nagykarácsony éjszakáján,
Jézus születése napján,
ma örvendjünk, ma vigadjunk,
ma született kis Jézusunk.
Jézus ágyán nincsen paplan,
megfázik a kis ártatlan.
A szemei könnyedeznek,
a könnyei esedeznek.
Feljött már a hajnalcsillag,
keljenek fel, kik alusznak!
Vidám szellők lengedeznek,
az angyalok énekelnek.

Ezüst szánkót hajt a dér

Ezüst szánkót hajt a dér hófehér határon
Deres szánon didereg, fázik a Karácsony.

Zendül a jég a tavon, amin által jönnek
Decemberi hópihén fénylik már az ünnep.

A kályhánkban láng lobog. Gyere be, Karácsony
Gyújtsd meg gyertyád, fényszóród a fenyőágon!

Melegedj meg idebent, légy vendégünk mára
Karácsonyi csillagod tedd a fenyőfánkra!

Ég a gyertya

Ég a gyertya ég
Sok kis gyertya ég
Jaj, de szép a karácsonyfa
Égjen soká még!

Jaj de pompás fa

Jaj de pompás fa,
a karácsonyfa
Nincs árnyéka, csak játéka,
jaj de pompás fa!

Minden ága ég,
gyönyörűen ég
Karácsonyfám csillog,
mint a fényes ég.