Társadalombiztosítási ellátások 2011 - anyasági támogatás, TGYÁS , GYED

Anyasági támogatás

Alanyi jogon járó, pénzbeli ellátás.

Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően

• az a nő, aki terhessége során legalább 4 alkalommal –koraszülés esetén legalább 1 alkalommal – terhesgondozáson vett részt (ez a várandós kiskönyvben orvosi pecsét igazolja)
• az örökbefogadó szülő, ha az örökbefogadást a szülést követő 180 napon belül jogerősen engedélyezték
• a gyám, ha a gyermek a szülést követő 180 napon belül jogerős határozat alapján a gondozásába kerül.

Az anyasági támogatás a szülő nőt akkor is megilleti, ha a gyermek halva születik.

Összege a gyermek születése időpontjában érvényes öregségi nyugdíjminimum 225%-a, ikergyerekek esetén 300%-a.
2011-ben ez 28.500 X 2,25 = 64.125.-
Ikergyerekeknél 28.500 X 3 = 85.500.- gyerekenként (hármas ikreknél 3 x 85.500.- )

Igénybejelentés az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével történik, igénylőszerv a Magyar Államkincstár regionális igazgatósága (az igénylő lakhelye szerinti), illetve ha az igénylő munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, akkor ott.

Az igénybejelentő lapot a szülést követő 180 napon belül lehet benyújtani.

Csatolni kell:

• a terhesgondozást végző orvos igazolását árról, hogy a szükséges számú vizsgálat a terhességgel összefüggésben megtörtént
• a gyermek születési anyagkönyvi kivonatát

A terhességi-gyerekágyi segély (tgyás)

A tgyás a szülési szabadság időtartamának megfelelő időre jutó ellátás. A Munka Törvénykönyve szerint a szülő nőt 24 hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg, melynek időtartama a szülést követő 6 hétnél (42 napnál) kevesebb nem lehet. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy abból 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

Jogosultsági feltételek:

a szülő nőnek a szülést közvetlenül megelőző két éven belül legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel kell rendelkeznie és a biztosítás

• tartama alatt, vagy
• a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül, vagy
• biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy
• a folyósítás megszűnését követő táppénz folyósításának ideje alatt, vagy a táppénz folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon szül.

A biztosítási idők folyamatosságát nem kell vizsgálni, mert a jogosultsági feltétel a két éven belüli előzetes biztosítási idő. Ha a szülő nő a szülési szabadság megkezdésekor nem rendelkezik 365 nap biztosítási idővel, de azt legkésőbb a szülés napjáig megszerzi, a terhességi-gyermekágyi segélyre a szülési szabadság kezdetétől visszamenőleg is jogosulttá válik. Abban az esetben, ha a biztosított várhatóan megszerzi a szülés napjáig a 365 nap előzetes biztosítási időt, a szülés dátumának ismerete nélkül az ellátás nem bírálható el. Amennyiben a szülés korábban következik be, mint a várható időpont lett volna, illetve koraszülés történt, és a biztosított nem rendelkezik 365 nap előzetes biztosítási idővel, a terhességi-gyermekágyi segély megállapítása nem lehetséges.

A terhességi-gyermekágyi segély összege
A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 %-a.
A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptári napi átlagjövedelem összegét
- ha a szülő nő a terhességi-gyermekágyi segély kezdő napját megelőző naptári évben rendelkezik 180 naptári napi keresettel, akkor az előző évben elért jövedelme alapján;
- ha nem rendelkezik a szülést megelőzően 180 naptári napi keresettel, akkor a jogosultságot megelőző 180 napi keresete alapján
kell kiszámolni. Keresetként csak a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező rendszeres és nem rendszeres jövedelmet lehet figyelembe venni.
Összege nincs maximalizálva.

Amennyiben a szülő nő nem rendelkezik 180 naptári napi átlagkeresettel, akkor a naptári napi összeget a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének 30-ad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a jogosult jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.
Amennyiben nincs tényleges jövedelem, a munkaszerződés szerinti jövedelem 30-ad részét kell figyelembe venni a terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításánál, amennyiben az nem haladja meg a minimálbér kétszeresének 30-ad részét.

Gyermekgondozási díj (gyed)

Gyed-re jogosult

• a biztosított szülő, ha a gyed igénylését –a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőző 2 éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli
• ha az anya terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, és ennek időtartama alatt a biztosítási jogviszonya megszűnt, jogosult gyermekgondozási díjra, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően 2 éven belül legalább 365 napon át biztosított volt.

Bár evidensnek tűnik, a jogszabály meghatározza a szülő fogalmát is. Szülőnek kell tekinteni

• a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt
• a szülővel együtt élő házastársat
• azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van
• a gyámot.

Az élettárs nem jogosult gyermekgondozási díjra, kivétel, ha ő maga a gyermek vér szerinti szülője.

A 365 napi biztosítási idő megállapításánál figyelembe kell venni:

• a biztosítási jogviszony időtartamát
• biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét (2010. április 30. utáni szüléseknél a terhességi-gyerekágyi segély idejét nem lehet figyelembe venni)
• a közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot
• a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

A gyed legkorábban a terhességi-gyerekágyi segély (tgyás), illetve annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól

• a gyermeket szülő anya esetében a szülést
• más igénylő (apa, gyám stb.) esetében a jogosultságot megelőző két éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek második életévének betöltéséig jár.

Nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult:

• bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez (kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást), vagy
• hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja (Egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként személyesen keresőtevékenységet nem lehet folytatni.),
• munkavégzés nélkül teljes keresetét megkapja, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár gyermekgondozási díj,
• ha a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül,
• ha a gyámhatósági intézkedéssel a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá, ha 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
• a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezést,
• nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

A gyed összege: a naptári napi átlagkereset 70%-a, havi összege azonban maximalizálva van; a minimálbér kétszereséből számítjuk: 78.000 x 2 =156.000 x 0,7 = 109.200.- 2011-ben.

A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset megállapítása:
a) A táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani a gyermekgondozási díj összegét, ha a jogosult rendelkezik az irányadó időszakban:
-Elsősorban az irányadó időszakra járó tényleges legalább 180 naptári napi rendszeres és az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem alapján kell az ellátást megállapítani.
- Ha az irányadó időszakban nincs figyelembe vehető, legalább 180 naptári napi jövedelem, akkor a minimálbér alapulvételével lehet a gyermekgondozási díj összegét kiszámítani. b) Ha – a feltételek hiányában - nem lehet a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének 30-ad részének figyelembevételével kell megállapítani, kivéve, ha a jogosult pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, mivel ebben az esetben a gyermekgondozási díj alapjaként a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.
Amennyiben az igénylő nem rendelkezik tényleges jövedelemmel, akkor a szerződés szerinti jövedelem 30-ad részét kell figyelembe venni a gyermekgondozási díj megállapításánál, ha az kevesebb, mint a minimálbér kétszeresének 30-ad része.

A gyed-ből személyijövedemladó-előleget és nyugdíjjárulékot vonnak le.

Pénzbeli ellátások iránti igény benyújtása
Ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, a biztosítottnak a pénzbeli ellátások iránti igényét - a biztosítás fennállása és a biztosítás megszűnése után is – a kifizetőhelyhez kell benyújtania.
A biztosított:
- a gyermekgondozási díjat az előírt nyomtatvány ("Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz") kitöltésével és benyújtásával igényelheti.
Amennyiben a biztosított a gyermekgondozási díjat ikergyermekei gondozása címén igényli – választása szerint – elég csupán az egyik gyermek adatainak igazolása.
Az igény legfeljebb a benyújtásának napját megelőző 6. hónap első napjától teljesíthető.